Mennyi hasznot hoz a ló? 3. rész

Főoldal

2011. február 24. csütörtök, 02:08

Újra lovas nemzet lennénk? Költségeket és lehetséges bevételeket összevetve kiszámoltuk, jó üzlet-e manapság a lótartás.

Magyar hobbilovas és ménesgazda számára egyaránt riasztó az, hogy a lovat egyes nagy hagyományú nemzetek békeidőben is tápláléknak tekintik. Bár néhány hazai bevásárló piacon - ahol a zöldség és gyümölcs mellett hentesbolt is akad - kapható feldolgozott lóhús, ez semmiképpen nem tartozik a magyar lakosság hétköznapi táplálékai közé.

Sokan kifejezetten viszolyognak még a lóhúsevés gondolatától is, másokat pedig a világháború ínséges időszakára emlékeztet, amikor az elhullott lovakból vágtak ki darabokat - miközben az alkalmi „mészárost" bármikor leteríthette egy eltévedt golyó.

Ellenérzésüket az sem csökkenti, hogy egy szakmai felmérés szerint egyáltalán nem biztos, hogy a nálunk lószalámi és lókolbász néven forgalmazott termékek csakugyan lóból készülnek.

Annál inkább elfogadott ez a táplálék Franciaországban. Itáliában és a Benelux államokban. Mivel a ló húsa koleszterinben jóval szegényebb a sertésénél - de még a marháénál is -, így betegek és idősek is nyugodtan fogyaszthatják.

Alacsony kalóriatartalmával (113 kcal/100 g) csak a fogoly, fácán, vadnyúl vetekedhet, a csirkemell és a vaddisznó-színhús kalóriatartalma pedig egyezik vele. A jó minőségű lóhús egyébként a kergemarhakór. a száj- és körömfájás járvány előtt sem volt olcsó cikk Nyugat-Európában. A franciák és az olaszok importigényüket lényegében lengyelországi szállításokból fedezik. Ott leginkább a mezőgazdasági munkából kiselejtezett állatokat hizlalják fel, és adják el - ez a szerepkör Magyarországon a jól ismert „lókupecekre" hárul.

Az EU legfőbb lóhúsfogyasztói

Ország	*Lóhúsfogyasztás aránya (%)**
Olaszország	51,2
Franciaország	22,2
Benelux államok	9,2

*A teljes európai lóhúsfogyasztást 100%-nak véve

Jó kondíció esetén nincsen szükség a ló felhizlalására, rossz kondíció esetén pedig 45 nap hizlalás során naponta 1,2-1,3 kilogrammos testtömeg-gyarapodás érhető el. Eközben a mit sem sejtő állatoknak minimális a fehérjeigényük. Takarmányozásukra silókukorica-szilázs, répaszeletek, hőkezelt burgonya és gazdasági abrak (kukorica, roppantott árpa) szolgál.

Az Európai Unióban is kivételes helyzetű a lóhús: nincsen rá kvóta. Nagy előny a marhához képest, hogy az öreg lónak sem rosszabb a húsa. Külön ínyencségnek számít viszont - legalábbis a lóhúsfogyasztásban élenjáró országokban - a fiatal, akár még tejes csikó. Olaszországban többnyire 14 hónapos csikók (úgynevezett pecsenyecsikók) kerülnek a mészárszékre: vágási súlyuk kereken 400 kilogramm, ebből 280 kilogramm a színhús. A csikóhús azért is drága, mert a húskitermelés 1-2 éves korban a leggyengébb (57-60 százalék), utána már 70 százalék körüli.

Vágólótenyésztés és vágás

Ország	Egyedszám	Gyártás (tonna)
Argentína	255 000	55 600
Brazília	162 000	21 200
Kazahsztán	340 000	55 100
Kína	1 700 000	204 000
Kirgizisztán	150 000	25 000
Lengyelország	330 000	11 000
Mexikó	626 000	78 876
Mongólia	310 000	38 000
Olaszország	350 000	48 000
Világszerte*	4 727 829	720 168

*A táblázatban nem szereplő országokéval együtt
Forrás: Animal Welfare 2005; Haszon gyűjtés

Magyarországon nincsen vágóhíd a lovaknak, ezért élő húslovakat exportálnak, jellemzően Olaszországba viszik ki őket az érdekelt itáliai cégek. Egy hazai felvásárló öt mázsa felett jelenleg kilogrammonként 250 forintot ad az állatért, hat mázsa fölött pedig kilónként 320 forintot. Ősszel, a legeltetési szezon után a leggyengébbek az árak. Az elmúlt évek nyomott értékesítési árai Ukrajna és Románia színrelépésének is köszönhetők. Pedig hazánknak minden adottsága megvan a vágólovak iparszerű tartására: nagy és kihasználatlan legelők (lovanként nagyjából másfél hektár az igény) és olcsó takarmány.

Hidegvérű lovak hizlalása

Főleg nagy kiterjedésű, rosszabb adottságú földeken érdemes húslótenyésztéssel foglalkozni. Az ilyen lovak tartása a védett rétek legelőhasznosításában komoly szerephez juthat. A tenyésztés előnye, hogy a lóhúsra nincs EU-kvóta.

Hidegvérű ló hizlalása (Olaszország, Franciaország):

mén gondos kiválasztása, kancákhoz szoktatása
háremes fedeztetés: 1 ménre 30 kanca (nálunk a 20 a jellemző, fiatal mén esetén
15 kanca)
85%-os csikózás
6-8 hónapos csikó: anyatej, fű, abrak; 1700 g/nap súlygyarapodás; 200 kg végtömeg
10-12 hónapos: kukoricaszilázs, széna, abrak; 1000-1200 g/nap súlygyarapodás;
300 kg végtömeg
18 hónapos: teleltetés, legelő, majd 2 hónapos befejező szakasz; 700 g/nap súlygyarapodás 350 kg-ig
24-30 hónapos csikó: extenzív hizlalás; 500 g/nap súlygyarapodás; 400 kg feletti végtömeg

A magyar export elhanyagolható Lengyelország és a balti államok kiviteléhez képest. Lengyelország évente 40 ezer élő lovat exportál, 90 százalékát Olaszországba. Egyébként az USA a világ legnagyobb lóhús-exportálója, évente 50 ezer tonnával - annak ellenére, hogy az angolszász országokban még kevésbé „sikkes" dolog a húslótartás, mint nálunk. A nemzetközi üzletre Uruguay és Argentína is kezdenek felfigyelni, ezekben az országokban ráadásul nem fagyosak a telek.

Korábban több nemzetközi botrány is támadt a leszállítás elképesztően rossz körülményei miatt. Az uniós rendelkezéseket azóta módosították: a lovakat legföljebb nyolc órán át lehet megállás nélkül szállítani, és kötelező kijelölni az etető- és itatóhelyeket. Ám a gyakorlatban ez sokszor csak azt jelenti, hogy a szállító igazolást kér az előírásos helyen - majd rögtön továbbhajt.

Írta:Ambrus András

Add hozzá ezt a lapot kedvenc közösségi oldaladhoz