Öszintén szólva amikor megérkeztem a tündérek hazájába, a legkevésbé sem éreztem felemelönek az érzést, ott álltam egy idegen országban, egy kukkot nem beszéltem angolul, az írek pedig nem értették a németet!  Csodával határos módon mégis eljutottam Behringsbe, ahol már széles vigyorral várt a "sorozóbizottság". Na  gondoltam, Jerry már eldicsekedett legújabb szerzeményével, a "ballax-"al. Mindenki kedves részvéttel mosolygott rám, amit nem tudtam mire vélni, igaz nem tudhattam akkor még, hogy ekkor soroztak be Jerry idegenlégiójába. Nevezetesen, a cseh zászlóaljnál kaptam ideiglenes beosztást.

Nem mondhatnám, hogy az elsö pillanatok kellemetlen benyomást ébresztettek volna bennem. Például  a csehek rögtön biztosítottak affelöl, hogy ne aggódjak, a ''férgeket'' úgyis ök fogják lovagolni. A következö ami rögtön feltünt a köszönés. Így az elsö pillanatokban nem sok írrel találkoztam, de az a néhány aki elment mellettem mind köszönt illedelmesen, majd barátságos gesztussal érdeklödött a hogylétem felöl. Egy vadidegen hogyléte felöl, és nem voltam én ehhez hozzászokva ! Itthon már biztosan kihívták volna a ''Mentalhigienikus Segélyszolgálatot'' ! ( Ennek nyilván azért van ilyen szép neve, hogy a bolond megtisztelve érezhesse magát, amikor viszik be az örültekházába.) A szálláshelyemen egy szép tágas 2x2 négyzetméteres apartmant biztosítottak. Rögtön fel is merült bennem, hogy vajon hogyan tudom majd kihasználni ezt a temérdek helyet.

Az ablakból kítünö panoráma nyílt a vízre. Ez azt jelentette, hogy valamikor az ablak felöli oldalon toldották hozzá a fürdöszobát a házhoz, így aztán amikor merengön kitekintettem az ablakon, éppen a wc kagyló ötlött a szemembe. Miután valaki végzett a wc-n, nekem is szellöztetnem kellett, de hát a friss levegö nem árt meg senkinek. A konyháról még annyit el kell mondanom, hogy az építömester nemigen törödött a vízszintezéssel, a konyhaajtóba nyugodtan ki lehetett volna tenni a ''15%''-os táblát. Ennek a levesfözésnél éreztük leginkább hátrányát, mert soha nem tudtuk az edényt teleengedni vízzel, úgyhogy öt liter leveshez húszliteres fazekat használtunk. Nos ennyit a szállásról.  

       Másnap a fönök kétkedve ültetett fel az istálló legszelídebb lovára, a telefonját készenlétben tartva, hátha mentöt kell hívnia. A próbaidöm elkezdödött. Ahogy teltek a napok, egyre keményebb lovakat kaptam, és az egy hét elteltével Jerry nem szólt semmit, ehelyett közölte, hogy másnap ugratni fogunk. Ezt meghallva a környezö vitézek szemében aggodalmat véltem felfedezni. A csehekkel jól tudtam németül beszélni, s amikor kérdezösködtem az ugratás felöl, csak sokatmondóan felhúzták a szemöldöküket, mély lélegzetet vettek, majd a levegöt hirtelen kisóhajtva azt válaszolták: - Majd meglátod !  Miután nem látszott rajtuk a felhötlen boldogság, sikerült nekik egy egészséges lámpalázat generálniuk bennem, s ehhez azok a furcsaságok is hozzájárultak, mint például ha valaki leesett a lóról, elöször az volt a legfontosabb, hogy leellenörizzék, nem történt-e valami baja a lónak. Ha nem kellett állatorvost hívni, akkor kérdezték csak meg, mi van a dzsokival.

Ha netán állatorvost kellett hívni, akkor a lovas csupán a saját túlélöképességeire hagyatkozhatott. Egyszer amikor a Stephent megrúgta a ló, és vérfarkas módjára üvöltött a fájdalomtól, fél óráig tanakodtak, hogy kell-e mentöt hívni, mielött kihívták volna az ambulanciát. Egész addig az volt az érzésem, mintha azon vacillálnának, hogy kórházba vigyék, vagy hozzáfogjanak a mütéthez ott helyben. Mivel határeset volt mégiscsak kihívták a mentöt, de nálunk már rögtön a helikoptert riasztották volna. 

        Tartozott az istállóhoz egy körülbelül 15x30-as homokos karám is, a jelentös események mindig itt zajlottak. Az  ominózus reggelen már elö volt készítve a terep, vagyis a túloldalon kék hordókból egy akadályt csináltak, s a levegöben úszó feszültségen kívül ez is jelezte, hogy ez a nap más lesz mint a többi. Összesen mintegy hét-nyolc "huszár'' gyült össze, s készülödött ''összeborzolt'' szemöldökkel. Lerítt róluk, hogy valami '' férfimunka'' van készülöben. Aki versenylovakkal foglalkozik, annak egyébként is fel kell készülnie váratlan nehézségekre, ám Jerry jobban értett a feszültség fokozásához mint Steven Spielberg, csak a moziban ezt jobban tudja élvezni az ember.

A lovak is sejthettek valamit, mert amikor meglátták a helyszínt, s be kellett volna menniük az arénába, szinte kívétel nélkül visszapördültek, s tették ezt olyan gyorsan, hogy a normális emberi agysejtek képtelenek voltak követni az információt. A tétet még az is növelte, hogy mindez a karám elötti betonon zajlott, a mintegy húsz négyzetméteren összetömörülö nyolc ló között. Még el sem kezdödött, de a szikrázó beton, és a kénköves ménkü szaga már megfelelö hangulatot kölcsönzött a készülö eseményeknek. Úgy látszott, némelyik lónak segítségre lesz szüksége, ami nem késlekedett sokáig, mert megjelent Jerry egy ostorral a kezében. Amit Spielbergnek napokig tart kiötleni, azt Jerry egy ostorsuhintással oldotta meg, a lovak pánikszerüen elkezdtek beugrálni a karámba, majd egy vágtaugrás után villámgyorsan visszafordultak, s ez azt eredményezte, hogy az elsök nekiugráltak a hátulról éppen beugró lovaknak.

Komoly kaszkadörnek kellett lennie aki túl akarta élni az eseményeket, pedig még el sem kezdödött. Kezdett világossá válni az elözö napi aggodalom oka, mély levegöt vettem, s gondolatban felkötöttem a gatyámat, miközben láthatatlan segítségért folyamodtam az égiekhez. Azt mondják, hogy dugóhúzóba került repülön nincsenek ateisták, de aki ezt kiötlötte, az nem tudhatta, hogy ezért az élményért nem kell egy drága repülöútra befizetni, elég ha a Jerrynél lóra ül az ember. Szóval az úgynevezett útkeresöknek, akik spirituális tapasztalatokra vágynak, mindössze a behringsi istállóig kellett volna eljutniuk a titkos tanokért, de ezt csak a beavatottak tudhatták. Valahogy nem éreztem melegséget a szívem tájékán azért, hogy most már én is ezen kevesek közé tartozom.

         Amint minden ló a porondra lépett, nyilvánvalóvá lett, hogy a rendelkezésre álló hely kevés lesz ennyi résztvevö számára.  Mivel nem magasan iskolázott lovakról volt szó, akiket röviden rá lehet lovagolni, és az ugrás után biztonságosan felvenni, elképzelésem sem volt, hogy hogyan fogunk mi itt ugratni, azonban a válasz nem sokáig váratott magára. Jerry utasítására az elsö lovas vágtában megcélozta a hordókat, de még mielött befordult volna az egyenesbe, már vissza is pördült a ló, s mielött bárki bármit tehetett volna, bemenekült a biztonságot jelentö tömegbe. A biztonságot tekintve, azt hiszem erröl megoszlott a lovasok véleménye. A második kísérlet már sokkal ''jobban'' sikerült, ugyanis Jerry hátulról segített neki az ostorral, aminek az lett az eredménye, hogy az ostor hangját meghallva a várakozó lovak pánikszerüen menekülni kezdtek az ellenkezö irányba, legázolva a szemböl érkezö bátor harcost.

Az asszisztensek, sakknyelven szólva némi gyalogáldozattal, röpke negyedóra alatt már meg is fogták az addig szabadon száguldozó lovat, s a gladiátor folytathatta a küzdelmet. Ezt követöen mindjárt két vitéz feje hullott a porba Jerry önzetlen segítségének köszönhetöen, s a szabadon száguldozó, rugdalózó lovak rögtön feldobták az addig sem unalmas hangulatot. Meglehetösen erös túlélési ösztönnel, s kifinomult hatodik érzekkel kellett rendelkezni ahhoz, hogy az ember a lovon fenn maradjon. Nos nem untatnálak apró részletekkel, csak oda akartam kilyukadni, hogy mindenféle viszonttagságok ellenére nekem sikerült ez a bravúr, s néhány nappal  késöbb, szerzödéses katona lettem Jerry hadseregében. Még késöbb a fönök úgy döntött visszavonul a "filmrendezéstöl", s rámbízza az ugratás dolgát, bár be kell ismerjem, a Jerryhez képest én ''dögunalom'' vagyok. 

       Ezt követöen még sokáig élt bennem az a téves képzet, hogy Írországban csupa ''filmrendezök'' foglalkoznak lovakkal, de késöbb be kellett látnom, hogy ebben a müfajban, Jerry kivételes tehetséggel bírt. Ezáltal a fent leírtak, életem egyik kuriózumának számítanak, amit valóban nem lehet csak úgy bárhol, és bárkinek megtapasztalni. Joggal érezhetem magamat kiválasztottnak....hihihihi .....!

Panyi György

Válogatott díjugrató