Az évmilliók során többször is kihalt az ősló, akinek módosult változatai támadtak fel, míg úgy 7 millió évvel ezelőtt Észak-Amerikában megjelent a háromujjú ló, a hipparion, ami már hasonlított a mai lóra. Elterjedt ugyan Ázsiában és Afrikában is, de ez is kipusztult.

A mai ló közvetlen őse is Észak-Amerikából származik, amit a tudósok equus névvel illetnek. Két fajtája fejlődött tovább, a caballus és a przewalskii.

Az equus először Dél-Amerikát, majd Ázsiát, Európát és Afrikát hódította meg, mára az egész világon elterjedt, még a Húsvét-szigeteken is él olyan vadló, aminek az őse viszont szelíd volt és a felfedezők vitték oda.

Hétezer évvel ezelőtt a mai Mongólia területén élő emberek háziasították a lovat: rénszarvasok pótlására fogták be a vadlovakat, hátaslónak és igavonónak használták.

A ló dolga az ember mellett alig változott az évezredek során. Az ember munkára fogta és utazott rajta. Csak az utóbbi pár száz évben, a lóversenyek és a lovasjátékok elterjedésével lett újabb feladata.

Az ember a föld különböző tájain honos fajtákat háziasította, hogy az elvégezendő feladatra a legalkalmasabbat tudja felnevelni. A különböző célra különböző lófajták váltak be. Így például mezőgazdasági munkára a nálunk muraközinek nevezett robosztus erőgépszerűek, lóversenyeken az angol telivérek, katonaságnál a porosz lovak.

Ma már tenyésztenek nagyon szép, kis termetű törpelovakat kizárólag hobbiból, vagy azért, mert jól mutatnak az udvaron.

---

Add hozzá ezt a lapot kedvenc közösségi oldaladhoz

 Több...