Az ellést megelőzően a tenyésztő egyre izgatottabb lesz. A naptár szerinti ellési idő előtt 1-2 héttel már érdemes szemmel tartani, megfigyelni a kancát. Van, aki ekkor már kiköltözik az istállóba.
Vannak persze modernebb módszerek is az ellés megkezdésének jelzésére. Az egyik ilyen „technika" egy olyan heveder, aminek felső részén, a mar mögött egy kis antenna van elhelyezve, ami akkor jelez a házban elhelyezett vevőkészüléknek, amikor a kanca lefekszik.
Természetesen, ha állva ellik a ló, akkor ez a készülék hatástalan. A másik módszer, amikor egy kis kamerát helyezünk el a boxban, és az figyeli észrevétlenül az elleni készülő kancát. (Ennek költsége ma már csak körülbelül néhány tízezer forint körüli összeg.)
Ennek a módszernek előnye, hogy csak akkor kell megzavarni a lovat, ha netán valami rendellenesség lép fel. A kanca ugyanis egyedül szeret elleni, nyugodt körülmények között, általában (nem mindig) éjszaka. Ennek köszönhető, hogy teljesen általános az az eset, amikor a gazda egy hete már az istállóban alszik (már amennyit alszik), és amikor a nyolcadik nap hajnalán már alig lát a fáradtságtól, bemegy egy kávét meginni, mire visszajön, a kanca már békésen nyalogatja az újszülött csikót.
Az ellés közvetlen előjelei, amikor a ló fara a farokrépa fölött besüpped, a péra megduzzad, és a tőgyön megjelennek az első mézgás cseppek. Maga a kitőgyelés jóval korábban bekövetkezik, és előfordul, hogy egy-két nappal az ellés előtt már folyik a kanca teje. Éppen ezért a pontos előrejelzés lehetetlen, de azért vannak ráutaló jelek.
Normális esetben a csikó orrfekvéssel érkezik a világra, a két első patája jelenik meg először, majd az első lábakon fekvő fej, azután a mellkas, és a hátsó testrész. Néha előfordul a farfekvés is, de annak már rendszerint nehezebb ellés a következménye. A legrosszabb, ha valamelyik végtag visszatörik, visszahajlik, és a csikót megakasztja a szülőútban. A legrosszabb esetben, ha a csikó végképp elakad a szülőútban, előfordulhat, hogy a kancát is csak a csikó elpusztulása árán lehet megmenteni - de ez már állatorvosi feladat, amibe nem kívánok belekontárkodni.
A ló általában, faji sajátosságából adódóan a könnyen ellők közzé sorolható. Normális körülmények között a kanca fél óra alatt, segítség nélkül megelli csikóját. A jó kanca az ellés után a csikót megtisztogatja, szaglássza, és a csikó egy-két órán belül (kivételesen erős csikó még hamarább) már áll és szopik.
Az egészséges, és normális méretű csikó nagyon röviddel az ellés után már próbál felállni, és ha ez sikerült, elkezdi keresni a csecset. Persze az is igénybe vesz egy kis időt, amíg a kancát alaposan végigtapogatva rátalál a hátsó lábak között a csecsre. A nagyon nagy csikók és a nagyon gyengék nehezebben állnak fel, és esetleg segítséget is igényelnek az elején.
Ellenőrizni kell, hogy a magzatburok, a placenta az ellés után néhány órán belül eltávozzon a kancából, (teljes egészében) illetve az elszakadt vagy eltépett (nem éles késsel elvágott!) köldökzsinórt le kell fertőtleníteni. Nem árthat egy tetanusz sem az újszülött csikónak, megelőző jelleggel.
Az ellésnél fontos, hogy az ellés során a magzatburok felszakadjon, és a csikó meg tudja kezdeni a lélegzést, amikorra a köldökzsinóron keresztüli oxigénellátása megszűnik. Általában ez a leggyakoribb „külső beavatkozás", amit esetleg igényel a ló, hogy segítsünk a csikót borító magzatburok felszakításában. Ha jelen vagyunk az ellésnél, és a kanca sem viselkedik agresszíven, nem árt a csikó szájüregét is kitisztítani.
A következő órákban arra kell figyelni, hogy a csikóból a bélszurok (kemény, sötét színű magzati bélsár) eltávozzon, és utat engedjen a „normális", bélsár ürítésének. Ha ez nem történik meg magától, akkor lehet segíteni is a bélszurok távozását tiszta kézzel ill. gumikesztyűben, megolajozva a végbél utolsó szakaszát, illetve finoman mechanikailag ingerelve azt.
A ló általában egyet ellik, de előfordul ikerellés is. Az ikervemhesülés kb. 20%-ban fordul elő, de ezt a természet maga orvosolja, és az esetek nagyobb részében az egyik magzat felszívódik, így az ikerellések száma már csak mintegy 2%. Az ultrahangos vizsgálat során időben észlelt ikervemhesség esetében az egyik magzat elhalását és felszívódását mesterségesen is elő lehet idézni, ha a két embrió nincs túl közel egymáshoz. Ilyenkor megvan annak a kockázata, hogy mindkét embrió elhal, ami viszont még mindig jobb az ikervemhességnél.
A megszületett ikercsikók egyike általában jóval gyengébb a másiknál, és hamarosan el is pusztul, de gyakrabban sajnos egyik csikó sem marad meg. Előfordulhat azonban, hogy a kancának sikerül felnevelni az ikercsikókat, én magam összesen négy ilyen esetet láttam (egy arab, egy sodrott és két félvér kanca esetében).
(Forrás: Lótartás a családban, Gazda Kiadó)
Írta:Novotni Péter
