következőkben ismertetjük azokat a lóbetegségeket, amelyekkel gyakrabban találkozik a tenyésztő vagy a ló használója. A könnyebb áttekinthetőség végett alfabetikus sorrendben írjuk le a betegségeket.

Kólika

A hasi fájdalmakat a ló megváltozott viselkedésével azonnal jelzi, nem eszik, kólikás nyugtalanságot mutat.

A kólikás nyugtalanságnak minden hasi fájdalom oka lehet és ezenkívül még a húgy- és a nemi utak betegsége is.

A kólika sok áldozatot követelő betegség, főleg azért, mert késedelmesen vagy szakszerűtlen kezelés után kerül a ló szakember elé, pedig napjainkban már a ló hasi sebészete is óriásit fejlődött és bélhelyzetváltozás, bélelzáródás stb. jó eredménnyel operálható.

A sikeres beavatkozás feltétele, hogy azonnali és szakszerű helyszíni ellátás után a beteg ló jó állapotban kerüljön a szakállatorvos kezéhez.

A kólikás fájdalmat mutató, nyugtalankodó lovat kímélni kell a túlzott mozgástól, "meghajtástól". Kíméletesen jártassuk, a hempergését lehetőleg akadályozzuk meg. Figyelemmel kell kísérni tüneteit, a lázat, a kötőhártyákat, a bélsarat, a vizeletet, a has teriméjének változását, a pulzusszámot.

Az emésztőszervi eredetű kólikás megbetegedések legnagyobb része megelőzhető. A lovak szakszerű elhelyezése, rendszeres használata, kifogástalan takarmány etetése, a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz itatása megelőzheti a bajt. Azonnali beavatkozást a tenyésztő is adhat, 20 ml Algopyrin és 20 ml No-Spa injekció adásával. Ha ezeknek hatására csak átmenetileg nyugszik meg a ló, akkor kivizsgálásra sürgősen szakemberhez kell vinni.

Mirigykór (csikókeh)

Okozója a Streptococcus equi nevű baktérium, amely a ló felső légutainak nyálkahártyáján általában mindig jelen van. A beteg csikó eleinte bágyadt, étvágytalan, majd magas láz és nyaktáji fájdalom jelentkezik. Mindkét orr gennyes folyása és az áll alatti nyirokcsomók megduzzadása következik ezután. A betegség súlyos, a beteg állat el is pusztulhat. Ahol pedig több csikót tartanak együtt, ott rendszerint az egész állományra kiterjed a baj.

Ezt a betegséget a leromlott, legyengült egyedek kapják meg. Ilyen állapot a választott csikóknál az ősz végén, a tél elején gyakorta következik be.

A legjobb védekezés a választott csikók jó erőben tartása. Az edzett, jól fejlett csikó, ha meg is kapja a mirigykórt, azt könnyen átvészeli, nem romlik le, fejlődése zavartalan.

Ha a csikótelepre új csikó érkezik, azt 3-4 hétre különítsük el, betegségek behurcolásának megakadályozása végett. A mirigykór lappangási ideje 3-4 nap. A fertőzés az orr-, bél-, gyomorváladékkal, ráköhögéssel, a jászollal, az ivóvízzel s egymás harapdálásával terjed.

A beteg csikót (csikókat) széltől, huzattól védett istállóban, kifutóban tartsuk. A jártatást szüneteltessük. Könnyen emészthető takarmányt adjunk, amelyből a sárgarépa ne hiányozzon. A súlyos lefolyású mirigykórhoz másodlagos megbetegedések is társulhatnak, amelyek szív-, tüdő-, bélbántalmat, gennyes daganatokat okoznak. A mirigykórtól erősen megviselt, a fejlődésben visszamaradt, kehes, hörgős, rossz takarmány-értékesítő egyedeket a legjobb a tenyésztésből kiselejtezni, mert munkabíró ló sohasem válik belőlük.

Gyógyításképpen az állkapocs körüli részekre meleg borogatást tegyünk, a torokjárat daganataira oszlató kenőcsöt alkalmazzunk. Az el nem oszló daganatokat az állatorvos nyissa fel. A tartós hatású penicillinkészítmények (Tardomyocel inj.) jó eredménnyel alkalmazhatók.

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)

Írta:Dr Ócsag Imre