Kivételt képeznek azok az import lovak, amelyek megfelelő kísérő okmányokkal (származási lap, lóútlevél) érkeznek be, és egyértelmű azonosításuk az alapján lehetséges.

Ezekben az okmányokban pontosan fel vannak tüntetve a színleíráson túl a ló jegyei és szőrforgói is, amelyek természetesen meg kell egyezzenek a lovon látottakkal.

A bélyegzést nálunk hagyományos módon, feltüzesített vassal végzik a megyei lótenyésztési felügyelők, telivérek és ügetők esetén a Magyar Méneskönyv szakemberei. A bélyegzés ideje az ősz, szeptember - október hónap, illetve a csikók 4-9 hónapos kora.

A csikóbélyegzéseket a fedeztetési állomásokon szervezik, ahová a tenyésztő a csikóját a megadott időben elviszi bélyegeztetni. Természetesen lehet kérni a csikó háznál való bélyegzését is, de ekkor a kiszállási díjat meg kell fizetni.

Egyes országokban, például Ukrajnában, alkalmazzák a jelölésre a fagyasztást is, illetve másutt a tetoválást, vagy bizonyos országokban például Angliában nem jelölik meg a lovakat, csak nagyon pontosan leírják.

Modern eljárás a mikrochip beültetése, viszont vannak hátrányai. Az egyik, hogy ma még igen drága, másrészt a leolvasására, és a ló azonosítására csak annak van lehetősége, aki rendelkezik leolvasó műszerrel. A harmadik, hogy a csip elvándorol a bőr alatt, és esetenként igen nehéz megtalálni. Csak kiegészítő jelölés lehet, a szabályszerű bélyegzést nem pótolhatja.

A csikó bélyegzését bizonyos esetekben megelőzi a vér-polimorfózis alapján történő származásazonosítása. Ilyen esetek az alábbiak:

• A csikó olyan fajtához tartozik, amelyiknek a tenyésztő egyesülete ezt előírja (például magyar sportló, kisbéri-félvér, lipicai stb.).
• A csikó már idősebb a normális bélyegzési kornál, éves csikó, esetleg még idősebb.
• A csikó mesterséges termékenyítésből született.
• Valamilyen kétség merült fel az apaságot, esetleg az anyaságot illetően.

Jó tudni azonban, hogy a származásazonosítás nem apa-keresést jelent, tehát az egész folyamatot csak akkor lehet elkezdeni, ha van a csikó anyjának fedeztetési, illetve termékenyítési jegye, és a vérvizsgálat az azon szereplőket hivatott alátámasztani.

A csikók bélyegzésének nálunk alapvetően két módja van, a nyakon illetve a nyereghelyen való bélyegzés. Nyakon történik a köztenyésztési állomány, illetve a keresztezett egyedek bélyegzése, míg nyereghelyen a valamely fajta tenyésztő egyesületénél törzskönyvezett (és főtörzskönyves minősítésű) kanca csikójának bélyegzése, ha a csikó az adott egyesület tenyésztési szabályzata betartásával született. (Kivételt képeznek a póni és kisló fajták).

A nyakon való bélyegzésen belül két variációt különböztetünk meg. Az egyik a legális párosításból született, igazolt származású csikók jelölése. Ilyenkor a ló bal nyakán a fültől kb. 4 ujjnyira a megyejelet bélyegzik, ami a megye (régi) nevének első és utolsó betűje: pl. Zala megye: ZA, Somogy megye: SY.

Ezután történik a születési év utolsó két számjegyének bélyegzése, pl. 99. 1992 előtt csak az utolsó számjegyet bélyegezték, 1991-ben pl. csak egy 1-est. A nyak jobb oldalára kerül, szintén a fültőtől kb. 4 ujjnyira egy folyószám, az ún. csikószám. Ezt a számsort minden évben újra kezdik.

Az ismeretlen származású, illetve nem engedélyezett párosításból született ún. zugcsikók bélyegzése az alábbiak szerint történik. A nyak bal oldalára a fültől kb. 4 ujjnyira kerül a bélyegzés évének utolsó két számjegye (nem a születés évének!), és utána a megyejel. A jobb oldalra szintén egy sorszám kerül, de ez 4 számjegyű (ritkán 5), és 0-val kezdődik.

Ez által bárki számára könnyen kiszűrhetők azok az egyedek, amelyek biztosan ismeretlen származásúak. Sajnos egyes esetekben a bélyegzést követően derül ki, hogy a csikó fedeztetési vagy termékenyítési jegyével visszaélés történt, és a csikó valójában ismeretlen származású. Ilyen esetben bár a csikó legális származásra utaló bélyegzést visel, származási lap nem állítható ki rá, és ismeretlen származásúnak tekintjük.

A nyereghelyen való bélyegzés esetén a csikó viseli a fajtabélyegzőt, a születés évének utolsó két számjegyét, valamint a csikószámot. A legtöbb fajtánál bal oldalon szerepel a fajtabélyegző (pl. magyar sportló, kisbéri félvér, furioso-north star stb.) és a csikószám, a jobb oldalon az évszám utolsó két számjegye. Egyes fajtáknál a fajtabélyegző a jobb oldalra kerül, például a lipicainál.

Régebben (1992 előtt) a nyereghelyen való bélyegzés esetén az adott törzstenyészet jelét bélyegezték be, a születés évének utolsó számjegyét és a csikószámot, illetve egyes helyeken az apajelet is. Idősebb lovakon ma is láthatunk ilyen bélyegzéseket. Bizonyos ménesekben még ma is használják a hagyományos ménesjelet.

A mai modern, számítógépes nyilvántartásban a lóra "sütött" bélyegek alapján képeznek egy számítógépes azonosítót, amely alapján minden hivatalos nyilvántartásban azonosítható a ló.

Ez az azonosító a származási lap bal felső sarkában található. Pl. egy 1998-ban született kisbéri félvér azonosítója, melynek csikószáma 222: KB982220000.

(Forrás: Lótartás a családban, Gazda Kiadó)

Írta:Novotni Péter