S mindaz, ami ezzel ellentétes, a ló szervezetére káros, amelyeket ideig-óráig ugyan eltűr-elvisel, de tartósan nem válik hasznára.

A tenyésztés során tehát megkívánja:
- a napfényt, a tiszta legelőt,
- a szabadban való szabad mozgást,
- a természetszerű takarmányozást.

Csak eltűri, de nem kívánja, sőt káros lehet:
- az állandó istállózó tartás,
- a lekötés,
- a nem természetszerű takarmányozás.

Az tenyésszen tehát, aki a megkívánt feltételeket meg tudja teremteni. Nem elég szeretni a lovat, nem elég akarni a tartását, ha nincs hozzá elegendő nagyságú, szabad, gyepes területünk, ha nincs megfelelő nagyságú takarmánytermő legelőnk és termesztett takarmányt előállító szántónk.

Az utóbbi években bizonyos fellendülés volt tapasztalható a lótenyésztésben. Párhuzamos ezzel az az igény, hogyha már van lovunk, akkor több is legyen. Vonzó a ménesi nagyságrend.

Ugyanakkor azt is tapasztalhatjuk, hogy sokan egy régi, rossz istállóban, vagy a trágyakarámban, vagy félreeső sarokban tartják a lovat, a csikót. Az sem sokkal jobb, ha szép, díszes a karám, ha van kifutó és jártató pálya is, és a gyep helyett a karámfát eszi a csikó. Ettől azután még akkor sem fejlődik megfelelően, ha abrakkal agyontömik.

Van még a tenyésztésnek egy mindent megelőző feltétele: csak értékes és jól örökítő egyedekkel érdemes tenyészteni. Selejtet előállítani sem használatra, sem eladásra nem gazdaságos. Még a középszerű minőség iránt is csökkent a kereslet és az ilyen egyedek nemhogy csúcs-, de még átlagteljesítményt sem tudnak nyújtani.

Aki a tenyésztés feltételeit nem tudja megteremteni, és lovat akar tartani, vagy lóval akar dolgozni, az vegyen lovat.

Nálunk nem vált még szét a tenyésztők és a lóhasználók csoportja. Külföldön vannak vidékek, ahol a tenyésztők igen előnyös helyzetben vannak, ismertek és látogatottak a belföldi és a külföldi vevők által.

Ami a megvásárolandó, illetve tartandó állat korát illeti, arra nézve a következőket kell tudni. Jól teszi az új tulajdonos, ha kifejlett teljes korú lovat vesz. Ez alatt melegvérű fajták esetében az 5 éves, pónik esetében a 4 éves, hidegvérű fajtáknál a 3 éves vagy idősebb egyedeket értjük.

Gyakran egy, másfél évvel hamarabb munkára fogják a csikót. Ez alapjában helytelen, mert a türelmetlenség hihetetlenül sok selejt csikót, fiatalon letört lovat okoz.

Van ország, ahol a csikónövendék kor után nem mindjárt a kifejlett ló megjelölés következik, hanem a másfél év közbülső kort egyéb névvel jelölik, s csak ennek letelte után lesz teljes értékű a ló.

Kár, hogy nálunk nem így van, mert sokszor a hároméves melegvérű és a kétéves hidegvérű csikót teljes értékű lóként akarják használni. Pedig ez a korai igénybevétel (akár gazdasági munkában, akár sportban) szinte kivétel nélkül megbosszulja magát s a különben értékessé válható egyedből idő előtt selejtet csinál.

A kezdő lótartó tehát teljes fejlettségű lovat vegyen, mert ennek csak a fenntartásáról s napi munkájáról (mozgatásáról) kell gondoskodni, s nincs nagy lehetőség az elrontásra, a meghibásodásra. E szabály ellen szól az ilyen egyedek viszonylag nagyobb ára.

A vételár csökkentése vagy egyéb bensőségesebb "család-ló viszony" kialakítása érdekében szó lehet csikóvételről is. Csikóvétel esetében a választott korú egyed mellett döntsünk.

A választás stresszhatás a csikó életében, s ez elkerülhetetlen. Az új helyre kerülés is ekkor következzék be, ne okozzon a későbbiekben ismételten egy újabb stresszt. A választott korú csikót jobban meg lehet ítélni, mint az évest, kétévest. A növendék csikó aránytalanabb, s ebben a korban korai lenne ítéletet mondani, inkább csak jól kell tartani az egyedeket. Ha választott csikót veszünk, akkor az ítéletalkotásban nem tévedhetünk akkorát, mint növendékkorban.

A választott csikókat szívesebben eladják azok, akik nem akarják fel nevelni, tehát választott korban nagyobb a kínálat, mint később. Viszont az új tulajdonosnak tisztában kell lenni a csikónevelés minden fortélyával, az elhelyezés, a takarmányozás igényének kielégítésével. Lótenyésztésünknek ezek a legnehezebb feladatai, amelyek szerencsés alakulásába a külső környezet körülményei is nagymértékben beleszólnak. 

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)

Írta:Dr Ócsag Imre